Látnivalók

A Kreml és a Vörös tér:

A Vörös tér (oroszul: Красная площадь) Moszkva és Oroszország leghíresebb tere, az orosz történelem sok fontos eseményének színhelye. Kulturális és történelmi értékeik miatt 1990-ben a Kreml épületegyüttese és a Vörös tér az első oroszországi helyszínek között került fel az UNESCO Világörökség listájára. A teret nyugatról a Kreml fala, keletről a GUM hosszan elnyúló épülete határolja; északon a Történeti Múzeum, délen a Vaszilij Blazsenij-székesegyház zárja le. Legfőbb látnivalók a Vörös-téren: Vaszilij-Blazsenij székesegyház, GUM áruház, Kazányi-katedrális, Állami Történeti Múzeum, Kuzma Minyin és Dmitrij Pozsarszkij bronz szobra, Lenin mauzóleum.

A Kreml (oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti. Belső területén a középkori időkből származó kisebb székesegyházak, templomok, paloták állnak. Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája (a Szenátus épületében) és több múzeum.

Konsztantyin Ton tervei alapján készült el az Oruzsejnaja-palota(Fegyver-palota) neoreneszánsz stílusú épülete 1844-1851-ben, amely úgyszintén a Kreml területéhez tartozik. Múzeumában nemcsak régi fegyvereket, hanem arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek, bemutatják a cári családok használati eszközeit, hintóit. Itt kapott helyet 1967-ben a világhírű Gyémántgyűjtemény is.

A Lenin-mauzóleum (oroszul: Мавзоле́й Ле́нина, Mavzolej Lenyina) Vlagyimir Iljics Lenin nyughelye, mely Moszkvában található, a Vörös téren. Lenin bebalzsamozott holttestét 1924 óta lehet megtekinteni a mauzóleumban, melyet Alekszej Szusev tervezett, először fából, később gránitból.

Az Arbat utca vagy Régi Arbat (oroszul: Старый Арбат) Moszkva leghíresebb utcája, mely az Arbatszkaja tértől a Szmolenszkaja térig húzódik, mintegy 1,25 kilométer hosszan. Az 1960-as években vele párhuzamosan megépült az „Új Arbat", a közúti forgalom az Új Arbatra terelődött, ezért az 1980-as években a Régi Arbatot fokozatosan átalakították sétálóutcává, és hamarosan igazi turistalátványosság lett.

Moszkvától 71 km-re északkeletre, a Moszkvai terület egyik járási központja. A főváros környéki történelmi városok egyike, az ún. Aranygyűrű turisztikai útvonal része. Leghíresebb létesítménye az 1300-as években alapított Szentháromság–Szergij-kolostor (Троице-Сергиева лавра, Trojice-Szergijeva Lavra), az Orosz Ortodox Egyház egyik központja és hívőinek zarándokhelye.

Tretyakov képtár:

Az orosz képzőművészet alkotásait gyűjtő és bemutató múzeum, amely a 19. században élt Tretyjakov-fivérek magángyűjteményéből a 20. század végére az orosz festészetet, szobrászatot, rajz- és részben iparművészetet is bemutató egyik legnagyobb kulturális létesítmény lett. Műtárgyainak számát 2006-ban 130 000-re becsülték. Állandó kiállításán többek között világhírű középkori ikonfestők, 19. századi realisták, 20. századi modern irányzatok jeles képviselőinek remekei láthatók.

Metróállomás:Tretyakovszkaja
Internet:www.tretyakov.ru 
Nyitvatartás: Kedd-vasárnap 10-20 óráig.

Puskin Szépművészeti Múzeum:

Az európai képzőművészeti múzeumok közül a legnagyobb tárlattal rendelkezik. A több mint 40 éve működő múzeumban vannak kiállítási, konferencia és koncert termek, könyvtár, olvasóterem.

Moszkva számára ugyan annyit jelent, mint Szentpétervárnak az Ermitázs.

 A Puskin Múzeum a város szépművészeti múzeuma, melyet mások mellett Marina Cvetajeva apja alapított. A múzeum a londoni British Museum-hoz hasonlóan a világ több civilizációját is bemutatja, de találhatóak itt festmények is, többek között Claude Monet, Paul Cézanne vagy Pablo Picasso munkáiból.
Címe:Volkhonka ulica 12
Metróállomás:Kropotkinskaja.
Nyitvatartás: kedd-vasárnap 10-18-ig

Történeti Múzeum:

Az 1872-ben alapított Történelmi Múzeum a Vörös tér bejáratánál található, és az orosz történelmet dolgozza fel a prehisztorikus időktől napjainkig; a Romanov-dinasztia tagjai is értékes műtárgyakkal gazdagították a múzeum kiállítási darabjait. Több mint 4,5 millió leletet és 12 millió oldalnyi dokumentációt őriznek itt.
Metróállomás: Plosagy Revolucii
Nyitvatartás: H,Sze,Cs,P,Szo, Vas 11–19 óráig. Szünnap kedd.

Novogyevicsi kolostor:

A Novogyevicsi kolostor Moszkva délnyugati részén, a Moszkva folyó kanyarulatában fekszik. A 16.-17. századi orosz építőművészet kiemelkedő, jó állapotban fennmaradt remeke, a Kreml után az orosz főváros egyik leghíresebb műemléke. Az épületegyüttest 2004-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára. A kolostort III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem alapította 1524-ben, Szmolenszk város 10 évvel korábbi visszafoglalásának emlékére.

Megváltó Krisztus székesegyház:

A Megváltó Krisztus-székesegyház (oroszul: Кафедральный Соборный храм Христа Спасителя [во имя Рождества Христова]) a világ legmagasabb ortodox, amely a Moszkva folyó mellett található, pár utcányira a Kremltől.

A Katedrálist éveken keresztül építették, és 1860-ig nem is emelkedett ki az állványzat mögül. Az épület belsejének díszítésén Oroszország legjobb festői, (Ivan Kramszkoj, Vaszilij Szurikov, Vaszilij Verescsagin) még 20 éven át dolgoztak. A székesegyházat Sztálin ideje alatt lerombolták, később, az 1990-es években újjáépítették.

Moszkvai metro:

A moszkvai metrot 1935-ben alapították, a világ második legsűrűbben használt földalatti vasúthálózata – egy átlagos hétköznapon 9 millió utas használja. A rendszer teljes hosszúsága 292,2 km, 12 vonalán 177 állomás található. A Moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészetének darabjai által díszített állomásairól. Építésekor fontos szempont volt, a szocializmus felsőbbrendűségének demonstrálása, illetve, hogy egy esetleges háború esetén óvóhelyként lehessen használni. Ez utóbbira a második világháborúban sor is került.

Moszkvai Állami Egyetem (MGU):

Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem több mint 600 épülettel rendelkezik, a főépület a Veréb-hegyen található. 47 000 hallgatóval és 4000 oktatóval rendelkezik, 29 karán több mint 350 tanszékkel. Az egyetem egy rendkívül komplex együttes, több mint 600 épület, nyolc diákszállás, 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium tartozik hozzá, 300 kilométernyi vezetékhálózat, egyetemi kórház és könyvtár - utóbbi az ország legnagyobbja, a maga kilencmillió tételes állományával. Az egyetem négy múzeumot tart fenn, egy Tudományos Parkot, botanikus kertet, nyomdát és könyvesboltot üzemeltet.

Űrhajózás történetével, űrtechnikával és űrhajósok tevékenységével foglalkozó múzeum az Úrhajósok Sétányán a VDNH metróállomás mellett. A múzeumot 1981-ben nyitották meg Gagarin 20 éves űrrepülésének emlékére. 2006-2009 között a múzeumot ideiglenesen bezárták, átalakították, mára újból működik. A kiállítások fő témái között szerepel az űr,-rakétatechnikai vívmányai, űrhajósok és híres tervezők személyes dolgai, különböző arhív dokumentumok és tárgyak.

Bolshoi Teatr:

Oroszország vezető zenés színháza Moszkvában, a Tyeatralnaja (Színház-) téren. Nyolcoszlopos klasszicista főhomlokzatával a főváros városképének egyik meghatározó épülete, az orosz opera- és balettművészet nagy hagyományú intézménye. Pjotr Vasziljevics Uruszov herceg II. Katalin cárnőtől 1776-ban előjogot szerzett színházi előadások tartására Moszkvában. Hivatalosan ezt az évet tekintik a színház alapítási évének. A 20. század elején vált a Bolsoj nemcsak országos jelentőségű, hanem világhírű kulturális intézménnyé vált.