Oktatás és tudományos élete
Moszkvában 1750 középiskola, 276 felsőoktatási intézmény, ebből 60 egyetem és 87 főiskola található, ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Moszkvai Állami Egyetem, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem főépülete a híres sztálini Hét nővér egyike, a Veréb-hegyen (Vorobjovi Gori) áll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 épülete, 29 kara és több mint 350 tanszéke van, ezen kívül 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium, 4 múzeum, könyvtár, nyomda, könyvesbolt és nyolc kollégium (diákszálló) tartozik hozzá. Több mint 47 000 hallgatója és 15 000 dolgozója van, ezen felül pedig 4000 oktató és 5000 kutató dolgozik az egyetemen.
A Moszkvai Állami Műszaki Egyetemet 1830-ban alapították, 19 000 hallgatója és 3500 oktatója van, az egyetemen 300 külföldi tanul.
Moszkva Oroszország és a FÁK államainak pénzügyi központja, így sok üzleti iskola van a városban, ezek közül a legismertebbek a Plehanov Közgazdaságtani Akadémia, az Orosz Föderáció Kormányának Pénzügyi Akadémiája (Финансовая академия при Правительстве Российской Федерации), Az Új Közgazdaságtani Iskola, az Állami Közigazgatási Egyetem és a Közigazgatási Főiskola.
A Moszkvai Állami Konzervatóriumot 1866-ban alapították, itt tanult többek között Szergej Rahmanyinov és Aram Hacsaturjan is.
1919-ben alapították a világ első filmművészeti egyetemét, a Geraszimov Állami Filmművészeti Egyetemet. Tanított itt Szergej Eisenstein és Vszevolod Pudovkin, végzősei között pedig olyan nevek találhatóak, mint Andrej Tarkovszkij, Vaszilij Suksin filmrendezők és Alekszandr Petrov rajzfilmes.
A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemét 1944-ben hozták létre, ez Oroszország legismertebb diplomáciai iskolája, körülbelül 4500 hallgatója van, könyvtárában pedig 700 000 könyv található, ebből 20 000 ritkaságszámba megy.
A Moszkvai Fizikai és Műszaki Egyetemen számos Nobel-díjas tudós végzett, például Pjotr Kapica atomfizikus vagy Lev Landau fizikus.
A szovjet korszakban alapított felsőoktatási intézmények többsége műszaki tanulmányokra ad lehetőséget, a 21. századi Moszkvában azonban a kereskedelmi és magániskolák is megjelentek és számos kurzust tartanak leendő üzletemberek és felsővezetők számára. Sok egyetem ajánl a hallgatóinak nemzetközileg elfogadott diplomát, posztgraduális képzést és külföldi tanulási lehetőséget.
Moszkva a tudományos élet egyik fontos helyszíne, itt található például az Orosz Tudományos Akadémia központja, a Kurcsatov Intézet, ami Oroszország vezető kutatóintézete a nukleáris energia területén; a Landau Elméleti Fizikai Intézet, az Elméleti és Kísérleti Fizika Intézete, a Kapica Fizikai Problémák Intézete és a Sztyeklov Matematikai Intézet.
Moszkvában 440 könyvtár (ebből 168 gyermekkönyvtár) lelhető fel, és itt székel az Orosz Állami Könyvtár is, ahol 247 nyelven több mint 43 millió tétel található, (ebből 16,7 millió könyv, 12,9 millió folyóirat, több mint 650 000 db újság és 148 000 db térkép) naponta körülbelül 4000 olvasó látogatja, a digitális könyvtárat pedig napi nyolcezer. 36 olvasóterme van 2277 ülőhellyel és 207 számítógéppel.
Oroszország Nyilvános Állami Történeti Könyvtárát 1863-ban hozták létre, 112 nyelven négy millió tétel (ebből 2,5 millió könyv) található itt, orosz történelem, világtörténelem, heraldika, numizmatika és tudománytörténet témakörökben.
A Plehanov Közgazdaságtani Akadémia A Moszkva Villamosmérnöki
épülete Főiskola épülete
Az Orosz Tudományos Akadémia
központi épülete